A hotelről

A hotelről (Ista Hyderabad) csak a legjobbakat tudom mondani az eddigi rövid tapasztalatok alapján. A terepet még nem derítettem fel teljesen, de amit eddig tapasztaltam, az mind nagyon jó benyomást tett rám. Sajnos olyan szép fényképeket nem tudok róla csinálni, mint a reklámanyagokban, de akit érdekel, megnézheti a honlapjukon a galériát.

Először is, Dohával ellentétben a személyzettel lehet angolul kommunikálni. Sőt, ők is kezdeményeznek smalltalk-ot, például udvariasan megkérdezik, hogy jól érzed-e magad, meg ilyesmi. Ezen kívül is általánosságban európaiak számára szokatlanul udvariasan bánnak a vendégekkel: a két kezüket a mellkasuk előtt összeérintve meghajolnak az ember előtt, a tárgyakat pedig tiszteletből mindig két kézzel nyújtják át, távozáskor pedig nem fordítanak hátat, hanem hátrafelé lépnek el és csak később fordulnak meg, mikor már távolabb vannak. (A kommunikációról később egy külön bejegyzésben fogok írni, mert sok érdekességet tapasztalok. Akarok még írni külön a közlekedésről, az étkezésről, a higiéniáról is bővebben..)

A szóban forgó mindenes vezérlő az éjjeliszekrényen

A szoba nagyon szép, tágas, az egyik fala padlótól plafonig üvegből van, nagyon világos, de a légkondi miatt nem nyitható. A kilátás nagyon szép, a hotel egyik udvara terül el alattam, ahol a szabadtéri medence és a napozóágyak is vannak, meg sziklakert, virágzó leanderek, Amolyan igazi trópusi üdülőparadicsom feelingje van az egésznek. A szobához tartozik különálló gardróbhelyiség, egy fürdőszoba és abból nyíló külön zuhanyzóhelység. Van íróasztal, fotel, dohányzóasztal, meg minden, ami a hétköznapi élethez kell. Ami ennél érdekesebb, az a mindenféle apró extra, amitől igazán ötcsillagos az érzés. Ezek közül az egyik, hogy a világítás, a légkondi és a "Ne zavarjanak" üzemmód az ágy melletti konzolról vezérelhető. Mutatja az időt és ébreszteni is tud. A másik igen praktikus megoldás a WC melletti telefon a falon. (A zenét itt viszont nem lehet kihangosítani a fürdőszobában.) Reggelente friss újságot akasztanak a kilincsre. A mai vezető hír, hogy felakasztották a pár évvel ezelőtti robbantás tettesét. Le akarnám fotózni, de a tegnapi és a mai újság is eltűnt a szobából, nyilván kivitte a takarító srác reggel.

A "Ne zavarj" üzemmódra figyelni kell, mert komolyan veszik: kértem, hogy küldjenek fel európai hálózati aljzat átalakítót (mert itt angol konnektorok vannak). Pakolgattam kifelé közben a holmimat, de egyre gyanúsabb volt, hogy miért nem érkezik már az átalakító. Mivel tudom, hogy a határidő és az azonnal fogalmakat itt egészen másként értelmezik, mint Európában, ezért nem akartam még egyszer telefonálni, nehogy megbüntessék a személyzetet, vagy ilyesmi. Ki tudja, hogy működik ez itt. Lefeküdtem az ágyra, vártam, de semmi. Végül úgy döntöttem, hogy letelefonálok ismét, de ahogy a telefonhoz nyúltam, észrevettem, hogy világít a konzolon a "Ne zavarj" lámpa. Ilyenkor kintről csengetni sem lehet. Kikapcsoltam, azonnal megszólalt a csengő. Az ajtó előtt egy nálam fiatalabb srác meghajolt és mosolyogva (hihetetlen fehér a fogsoruk..) két kézzel átnyújtotta a hosszabbítót - "Here you are, sir." A srác szerintem 10 perce ott állt az ajtóm előtt, de nem kopogott be.

Az egész hotelben minden csak angolul van írva, a helyi nyelvek egyike sem mutatja magát. A reggelinél láttam egy indiait, de minden más vendég eddig európai volt, a magyarok egész komoly létszámban képviseltetik magukat. (Hallottam a pletykát, hogy a konkurrens Novotel hotelben azt keresik, hogy mivel lehetne átcsábítani bennünket. Küldtek autót sofőrrel, hogy menjenek át a többiek megnézni, hogy az a hotel  nem tetszik-e jobban nekik. Nyilván nagy üzlet nekik, ha tucatnyi ember egy-két-három hónapig ott tölti az időt..)

Az ágy fölött, az üveglap alatt  4 meghatározhatatlan anyagú,
aranyszínű cakkos korong díszeleg (?)

A szobát naponta rendbeteszik, állítólag néha még akkor is, ha direkt kéri az ember, hogy ne tegyék. Én eddig egy takarítást skippeltem vasárnap, de ma, hétfőn, mikor a reggeliből visszajöttem, a szobám közepén ott találtam egy srácot, aki meghajolt, és bemutatta magát, mint a szobamenedzsert. ("'I am your room manager, sir."). Épp a kukát cserélte, hozott két új palack vizet (mert itt mást inni nem szabad..), megvetette az ágyat, a cipőmet és a papucsomat sorba rakta, a fürdőszobában pedig kipakolta egymás mellé az összes cuccomat a polcra. Bevallom, hogy engem nagyon zavarba tud hozni az ilyesmi. Nem vagyok nagyon rendetlen, de feszélyezve éreztem magam.. A napi szennyest egy vászonzsákban kell letenni akárhol és másnap estére mosva-vasalva találja az ember a szobájában. Ezt azért könnyű lesz  megszokni... :-)

Ilyen gardróbot szeretnék otthon is, széffel együtt

A hotel parkját még mindig nem jártam be, mert mire ma hazaértem 7 körül, már sötét volt: télen itt is rövidek a napok, de így legalább nem ég le olyan könnyen az ember. Amit eddig láttam belőle, az a kültéri medence, a napozóterasz és egy klassz konditerem. Ezekről talán majd később, vannak ennél sokkal izgalmasabb dolgok, amikről írni szeretnék, például az első munkanaptól. Coming soon.. :-)

A csapból inni tilos, fogat mosni is csak
ásványvízzel szabad.. :-(