Hampi és a közúti viszonyok

Az utolsó indiai hétvégén 6-an közösen béreltünk egy Toyota Innovát sofőrrel, hogy megnézzük mi van Hampiban. Az autó típusa később még szerepet kap, azért hangsúlyoztam csak. Hampi innen kb. 800 km, ami az útviszonyokat tekintve kb. 7-8 óra autózást jelent.

Kapott kép egy teherautóról

Pénteken este 11-kor indultunk el. Először még egy jó minőségű autópályán szlalomoztunk 100-al a 60-80-as sebességgel dübörgő nagy árufuvarozó TATA teherszörnyek között. Ezek egyébként marha jól néznek ki, tele van velük az ország és a farönktől a félkész tuktuk-ig mindent mindenhova szállítanak. A kapacitásuk hatalmas: megpakolhatóak úgy, hogy a fülke fölött még vagy 2 méternyire púpos legyen. Oldalirányban is bővíthetőek, ami azt jelenti, hogy plusz fél-fél sávot elfoglalva lóghat az oldalán kivilágítatlanul bármi. Az ajtajuk gyakran hiányzik, tarkára vannak festve, szemmel láthatóan egyben a benne ülő első vagy második otthona egyben. Elöl fent a táblán védőszentek és nevek, hátul a kötelező "Stop - Sound horn - Ok - Please" szavak valamilyen permutációja olvasható. Oldalt gyakran lila-zöld-piros-fehér villogó ledek díszítik. Elöl 2-7 vakító reflektorral vannak felszerelve, hátul pedig legjobb esetben is csak két helyzetjelző, jobb esetben nagy piros fényvisszaverők.

Málhástraktor, ami éjszaka nem olyan jól látható az autópályán

Hogyan kell előzni az úton?

A fent  is említett "Sound Horn" please felirat lényege, hogy a vezető arra kér bennünket, hogy előzésnél jól dudáljunk rá, hiszen senki nem várhatja el tőle, hogy sávváltás előtt belenézzen a visszapillantóba. (Nem vagyok benne biztos, hogy mindegyiknek van visszapillantója..). Belenézni amúgy sem jó, hiszen kivétel nélkül mindenki folyamatosan reflektorral halad. Szóval felzárkózás, duda, majd pedig fényjelzések: az egy villantás, az azt jelenti, hogy személyautó előz, a kettő, hogy valami nagyobb. A folyamatos 5-6 villantás a dudával kísérve azt jelenti, hogy "várj, ne csinálj semmit, amíg kielőzlek."

Jó kérdés, hogy miért megy mindenki reflektorral. Először szimplán parasztságnak gondoltam, de az a kb. 20 óra, amit eddig úton töltöttem meggyőzött, hogy ennek létfontosságú szerepe van. Először is bármikor bármivel lehet szembetalálkozni. Néhány példa, amit eddig láttam:

• Apró csoport marha, 4-5 együtt a szélső sávban
• Kivilágítatlan teherautó alvó sofőrrel a szélső sávban, akár karavánszerűen tucatnyi is egymás után
• Felpolcolt tuktuk, amin kereket cserélnek a szélső sávban
• Gyalogosok, fejükön kosarakkal
• Kolompoló szekerek, rajtuk család, széna
• Egy mobil kerítéselemekből álló, a két szélső sávban felváltva elhelyezett 6 tagú akadályrendszer, ami szlalomozásra kényszerít. A felirat: "Slow please".
• Fekvőrendőr negatív kivitelben: a burkolatból kivágott csík
• Magányos vagy sorozatos fekvőrendőrök: egészen hihetetlen, de az országút tele van keresztben fekvőrendőrökkel. Egyik másik akkora volt, hogy a Toyota Innova alja rendesen kapott belőle, áthaladáskor meg a kocsiban alvók kórusban káromkodtak. Mivel egy fekvőrendőrön szinte lassítás nélkül még át lehet menni egy nagy teherautóval, ezért vannak a fejlettebb változatok: 3, 5 és 7 tagú kivitelben is telepítik őket. Természetesen ezek aszfaltból vannak odalöttyentve, nem az európai kivitelre kell gondolni.

A fentiek miatt egyértelműen életveszélyes lenne tompítottal haladni az úton. A szabály pedig az, hogy mindenki előre néz, ha hátulról valaki jön, az villog és dudál. Az utat 150%-os szélességben ki lehet használni. Alapvetően a két sávban haladó tehervagonok között egy előző harmadik még elfér, legfeljebb a szélsőnek az utolsó pillanatban félre kell húzni a kormányt és kicsit lemenni a padkára. A teherautók alacsony sebessége miatt sajnos a folyamatos előzgetés elkerülhetetlen, hiába olyan ijesztő mutatvány.

Visszatérve az útra, én egy kicsit elaludtam, majd idővel felébredtem, mert helyzet volt. Az nevezetesen, hogy egy útlezárás miatt kerülőt kellett keresni, ami végül egy marhaterelésre való bozótosban vivő földúttá változott, ahol lépésben lehetett menni a kocsival és mivel a bozót fület bántóan karistolta a fényezést, a kocsi alja meg alul kopogott, ezért visszafordultunk. Egy másik útvonalon egy másik helyi útmutatása alapján egy csillagfényes csatorna partján araszoltunk, ahol a történet mélypontjaként kiértünk egy alacsony vetésre távol a várostól, miután a sofőr már a csapást is elvétette szem elől. A többiek hárman próbáltak GPS-el navigálni, de ami ott vonal, az a gyakorlatban csak túrázóknak alkalmas útvonal. Végül sikerült visszajutni a városba és valahogy újra rákerültünk a helyes útra.

Hajnalodott, mikor Hampi közelében már falvakon mentünk keresztül. Sajnos a viszonyok miatt nem tudtam fényképezni, de nagyon érdekes volt látni, ahogy keltek fel az emberek és kezdték a napjukat a kunyhóik előtt. Gyerekek és nők hordták a vizet az út mellett a folyótól, mostak ruhát, arcot és fogat az út mentén, ami itt a WC és a fürdőszoba szerepét egyaránt betölti. Ennek megfelelően a nyeletlen, primitív vesszőseprőikkel a nők ugyanúgy kaparászták az útpadkát, mintha a sajátjuk lenne. A por ellen vizet locsolgattak a portájuk elé. A kosz, a szemét és a nyomor hasonló volt, mint a nagyvárosban, de talán amiatt, hogy nem volt annyira nagy a koncentráció, mégsem volt annyira szörnyű benyomása az egésznek. Vidám volt az egész látvány, a táj is nagyon szép volt, kőgörgetegből álltak a hegyek, rizsföldek és banánültetvények látszottak.

Banánültetvény Hampi környékén

Vizzel locsolják az utcát a por ellen

Hampi

Hampi azért a világörökség része, mert a 14-15. században errefelé volt a nemtudommilyen birodalom központja és a fennmaradt romok alapján egy nagy és fontos vallási és közigazgatási központ volt. Elnézést kérek azért, hogy gyakorlatilag semmit sem tudok a történelmi részekről, de ezekről a hosszú és furcsa nevű birodalmakról soha nem hallottam korábban és egy ilyen kirándulás miatt meg nem álltam neki bepótolni egy kontinensnyi civilizáció évezredes történelmét.

Számomra a romokat és a nem is olyan romos fennmaradt épületeket megnézni történelmi előismeretek nélkül is jó volt, s magamban azt a tanulságot vontam le, hogy 600 évvel ezelőtt mintha rendezettebb, tágasabb utcákat, masszívabb épületeket és magasabb építészeti színvonalat hoztak az indiaiak, mint amit most produkáltak Hampi romjai körül a kortárs településükkel. Ez utóbbiban ismét nyomor, kosz, igénytelenség és állatok fogadtak bennünket a maguk tarkabarka indiai módján.

Hampiban egy nagy területen szétszórva összesen 87 nevezetesség található. Ezek jó része valamilyen hindu templom egyik vagy másik istenük számára. Órákon át lehet barangolni ezen a területen, a táj és a régi épületek együtt gyönyörűek. Az az egyik legjobb, hogy ezek a régi épületek nagyjából épen megvannak. Tehát nincs az a csalódás, mint sok más helyen, hogy térdig érő falak között kell elképzelni az eredeti állapotot, hanem áll a templom és csak a külső faragásokon látszik, hogy nyomot hagytak rajta a századok.

Sajnos amit a település mostani lakossága produkál Hampiban, az szinte mind csak ront az összképen. Ez az ő országuk, az "Incredible India". Most nem csak azért nem teszek ide néhány nyomasztó képet erről, hogy ne rontsam el a bejegyzés végét, hanem mert sajnos nincs meg az SD kártyám, amire egész nap fényképeztem... :-( Úgyhogy a képekért ezúton is köszönet Attilának és Zolinak, akik nélkül nem volna egyetlen képem sem az egész napról.

Ez a néhai település egyik fontos utcája volt

Kontrasztként: ez a jelenlegi Hampi romokhoz vezető utcája, amit valami érthetetlen
okból (hogy ne csúfítsa el a turistautat), kísértetutcává néptelenítettek.

Ilyen vicces kerek komppal mentünk vissza a település felé, 9 fő fér be elvileg.
A srác 25 éves és 9 éve dolgozik a vízen. Félúton át kellett szállni egy másik
kompba, amit a beosztottja, egy kamasz kissrác vitt tovább.

Ez egyik legfontosabb itteni templom. Igazából egy kapuszerű átjáró, kívülről érdekes igazán

Ez ugyanannak a templomnak a másik oldala. A képeslapokon nem
ezt az oldalát szokták mutatni, de igazából ez India...

Majmok, elefánt, tehenek, krokodil

Majometetés

A kompos srác szerint a krokodilok lejjebb élnek, ahol az anakondák is vannak.
Szóval ez csak inkább a turisták elijesztésére lett idetéve.

Andrást megáldja az elefánt, a gazdája örül a 40 Ft-nak

Sovány szent tehén kotor a törmelék között